Üdvözlöm!
A fiam saját tulajdonú lakásába házasságkötésük után odaköltözött a felesége. Kb.1 év múlva a lakást értékesítették és egy nagyobb lakást vásároltak a vételárból és banki hitelből.A feleség egyetlen fillérrel nem járult hozzá a lakásvásárláshoz.3 gyermekük született, most a feleség meg akarja szüntetni az életközösséget, de úgy, hogy a fiam költözzön el, a hitelt és a rezsit fizesse tovább, ő pedig a gyerekekkel a lakásban marad.Beköltözésükkor a fiam az ingatlan 1/3 részét a feleségére íratta szeretetből és mert jóhiszemű.A menyem szerint a fiamnak semmi nem jár a lakásból, megbeszélni, megegyezni nem lehet vele. Kérdésem, lehetséges-e ez, törvényileg mi jár a fiamnak és mi a menyemnek.
Tisztelettel várom válaszát: Pálinkás Pálné
Tisztelt Pálinkás Pálné!
Válasszuk külön a lakás használatát és a lakás tulajdonjogát.
1)Házastársak esetén ún. házastársi közös vagyonba kerül a házasság ( a házastársi életközösség) és az azt megelőző élettársi kapcsolat alatt szerzett vagyon, azzal, hogy egy vagyonjogi perben bármelyik fél bizonyíthatja, hogy részben különvagyona az ingatlan ( pl. ajándékba kapott, örökölt, vagy az élettársi kapcsolat előtt szerzett pénzből vett)...különvagyon esetén az afölötti rész lesz közös vagyon...Az 1/3 rész ellenére is valószínűleg közös vagyon lenne a lakás, csak legfeljebb az arányok lennének mások. A lakás fele (tulajdonjoga) biztos, hogy a fiáé, ha nem tud egyik fél sem különvagyont bizonyítani.
2.) a lakáshasználat lehet ún. osztott használat, ha kellőképpen nagy az ingatlan, vagy valamelyik felet jogosítják fel az ingatlan használatára...amennyiben a (kiskorú?)gyerekek a menyémél kerülnek elhelyezésre és a feleknek nincs másik, lakásuk, házuk, akkor a bíróság valószínűleg a menyét és a gyerekeket kizárólagos használatra jogosítja fel, és a fiának kell elköltöznie...az más kérdés, hogy ez a felhatalmazás csak meghatározott időre szólhat, illetve ebben az esetben a fia kérhet lakáshasználati jog ellenértékét a feleségétől. A kölcsönt a lakáshasználat ellenére közösen terheli a feleket (házastársi közös tartozás), ettől csak egyezség esetén tér el a bíróság.
A vagyonmegosztásnak elég magas az illetéke (6%), ezért célszerű lenne megállapodni a feleknek, tudom, hogy ehhez mindig 2 fél kell, de kell ennek is esélyt adni, vagyonjogi perekben sajnos évekig tart a per már első fokon is, és egy egyezséggel hamarabb begyógyulnak a ”sebek” is a tapasztalatok szerint.
Üdvözlettel.Kovács Zsolt Csaba
Hozzászólások