Az osztatlan közös tulajdonnal saját tulajdonaként rendelkezhet a szomszédom? Építhet rá, vagy le is kerítheti? Megtilthatja az átjárást Van e jelentősége annak, hogy az osztatlan közös tulajdonra épített építményt hány évvel ezelőtt építette?

Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr!
Egy szövetkezeti sorházas (8 lakás) beépítésű ingatlan 7. lakásában lakom.
A földhivatali térkép szerint a szövetkezeti 8 lakáshoz elől és hátul osztatlan közös tulajdon telek tartozik. A közös tulajdonú ingatlan megosztásra nem került, a tulajdonosok tulajdoni hányada egyenlő.
Az első hat lakás tulajdonosa a lakását a hátsó oldalról gépkocsival is meg tudja közelíteni. A lakásomat a hátsó közútról sajnos még gyalogosan sem tudom megközelíteni.
Közvetlen szomszédom, az osztatlan közös tulajdont képező telekre, hozzájárulásom és beleegyezésem nélkül, fából készített építményt állított fel. Korlátozva ezáltal az ingatlanom birtoklását, illetve használatát.
Jogi tanácsát előre is köszönöm!


Hozzászólások

Dr. Kovács Zsolt Csaba 2017. július 20., 14:42:16

Kedves Erzsébet, először tisztázni kell, hogy a felépítmény ingatlan-e ( stabil építmény)vagy nem.
2. kérdés: a telek a szövetkezet közös tulajdonában van, ezért, ha ingatlant épített a szomszéd, az ráépítés...célszerű lenne, hogy a szövetkezet elnöke lépne fel a ráépítő ellen, mivel a telek szövetkezeti tulajdon, így nem Önnek kellene konfliktust felvállalnia a szomszéddal.
3. Ha kénytelen saját maga intézkedni, akkor 2 lehetőség, illetve 3, próbál egyeztetni a szomszéddal, ha nem sikerül, akkor az Önkormányzat építésügyi osztályához fordul, ugyanis valószínűsíthető, hogy engedély nélkül épült a szerkezet, megsértve az építésügyi szabályokat. Az építésügy általában hamar helyreteszi az ilyen storykat. A 3. lehetőség, hogy az Önkormányzat jegyzőjénél ún. birtokvédelmi eljárást kezdeményezni (3000 ft. illeték+nyomtatvány kitöltés), mivel a szomszéd akadályozza az ingatlana használatát. A jegyző döntését bíróságon lehet megtámadni, ha nem kedvezően dönt. A bírósági kereset a Ptk. 5:24.§-án alapulhat, miszerint a szomszéd nem zavarhatja szükségtelenül a tulajdonost, illetve nem akadályozhatja szükségtelenül a tulajdonost jogai gyakorlásában. Üdvözlettel: dr. Kovács Zsolt Csaba





11. §10 Ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak.